Biztosan sokan ismerik azt az állapotot, amit egy kis mennyiségű alkohol vált ki: minden és mindenki egy kicsit szerethetőbbnek látszik, a gondok megoldhatónak tűnnek, s egy kicsit új színezetet és értelmet nyer minden. Ezzel együtt az ítélőképesség még megvan, a gondolatok koherensek és szabadabbak, több a mosoly, kevesebb a kritika… Ideális állapot. A Még egy kört mindenkinek című dán film főhősei nem kevesebbre vállalkoznak, mint hogy ezt megpróbálják folyamatosan fenntartani, azaz állandóvá tenni azt a véralkoholszintet, ami erről gondoskodik. A nonszensz küldetés számtalan komikus helyzetet szül, s persze felszínre hozza az emberi sorsokat, különös tekintettel a lelki béklyókra. A történetben – ahogy a kritikusok fogalmaznak – az alkohol katalizátorként funkcionál, nem romantizált, s hatásának pusztító mivolta is erőteljesen ábrázolt.