A biztonsági cégek legfőbb problémáira egyaránt megoldást nyújthat a robotizáció

A biztonsági cégek legfőbb problémáira egyaránt megoldást nyújthat a robotizáció – vallja a Baston Group ügyvezetője. Hajós István a 14. MBF – Magyar Biztonsági Fórumon adott elő a robottechnológia fejlődéséről és alkalmazási területeiről a védelmi szolgáltatások piacán, a hagyományos megoldások mellett, vagy akár kiváltásaként.

„Azzal már megbarátkoztunk, hogy különböző ipari létesítményekben robotkarok dolgoznak felfoghatatlan sebességgel – hangsúlyozta prezentációja elején a Bastion Group biztonságtechnikai vállalat ügyvezetője, Hajós István. – Szoktam mutatni egy diát arról, hogy nézett ki száz évvel ezelőtt egy gyártósor, emberek mindkét oldalon, és hogyan néz ki most, robotkarok mindenhol és a két végén áll egy-egy ember, aki felügyeli az egészet. Ezen is látszik, hogy ott, ahová a robotizáció előbb-utóbb beteszi a lábát, idővel nagy piacot is szerez magának.”

A szakértő szerint megannyi emberi hiba küszöbölhető ki a robottechnológia kiegészítőjellegű alkalmazásával. Ráadásul az újszerű megoldások segítenek a munka vonzerejének növelésében is.

„Azt vettük észre, hogy a fiataloknak ez már jóval vonzóbb: robotokkal és drónokkal már eljön hozzánk dolgozni. De az, hogy ő a klasszikus értelemben vett biztonságiőr legyen, az egyáltalán nem vonzza a fiatalabb generációkat” – fogalmazott ezzel kapcsolatban, konkrét példákat is említve előadásában.

„Az egyik legnagyobb probléma a járőrözés, az ellenőrzés. Találkoztam már olyan biztonsági őrökkel, akik úgy szocializálódtak, ha meghallják, hogy óránként járőrözni kell, akkor mást keresnek. Erre ma már megvan a megfelelő robottechnikánk. Kamerákkal, érzékelőkkel – füst, szénmonoxid, attól függően, milyen objektumról beszélünk – felszerelve tudnak robotok körbe-körbe menni.

A demózott robot hátrányaként a kerekeken való mozgást említette, ugyanakkor ezt a problémát küszöböli ki a cégcsoport által szintén bemutatott robotkutya.

„A nehezebb terepeken is jól közlekedik, felmegy a padkán, tud lépcsőzni (bizonyos lépcsőméretig), és a kerítések menti egyenetlen, árkos-füves kerítésmenti területeken is gyönyörűen el tud menni. Ez a típus közvetlenül a monitorszobába közvetíti a képet, ahol a biztonságiőr kell, hogy figyelje, elemezze a képet. A beavatkozásról utóbbinak kell döntenie, ezt nem tudja megtenni a robot és véleményem szerint nem is szabad ráhagyni.”.

A fórumon recepciós és különböző területek fertőtlenítésére alkalmas robotokat is bemutattak a cég képviselői. Hajós István szerint a robotok felhasználási területe csaknem végtelen, és ez azon is jól látszik, hogy alig egy évtized alatt hányféle területen vált bevetté az alkalmazásuk.

„Komplett logisztikai központok robotizáltak, vannak országok, ahol már drónok szállítanak ki csomagküldeményeket. Egyre nagyobb teret hódít a vendéglátásban is és hamarosan egy ilyen robot is kerül majd hozzánk egy flottával. A közlekedésben az önvezető autók is számomra lényegében robotok már. Hiszen megvalósul benne minden, ami a robot fogalma szerint – az elektronika, az informatika és a mechanika egyesülése – meg kell valósuljon. Az egészségügyben műtéteket hajtanak végre robotok, asszisztensként mérnek vérnyomást, vércukrot, így például nővéri kapacitást szabadíthatnak fel. A Honvédkórházban a takarítást és a különböző anyagok mozgatását oldják meg például így” – árulta el.

„A humanoid robotoktól félünk a legjobban. Kutatások szerint őket fogjuk a legnehezebben elfogadni. Azt már megszoktuk, hogy az iparban robotkarok vannak. A robotkutyát barátságosnak tartjuk. Viszont egy humanoid robot, aki egyre jobban hasonlít ránk, sőt, utánozza a gesztikulációnkat, kezet fog, mosolyog, sír, az már félelmet kelt. Ma már ott tartunk, hogy olyan robotok vannak piacon, amelyeket 30-40 méterről akár össze is lehet téveszteni egy emberrel” – adott kitekintést Hajós István az előadásában.

Forrás, és fotó: Career Brand Management