A komáromi erőd és a szekeresgazdák hagyománya is Értéktárba került

Nyolcvankettőre nőtt a hungarikumok száma, listára került ugyanis a szentesi paprika, a magyar cifraszűr és a hagyományos fejfák a Kárpát-medencében.

A szentesi paprika, mint étkezésipaprika-termelés évtizedek óta meghatározó tevékenység a dél-alföldi régióban. Eredetvédett termékként “szentesi paprika” néven 2014 tavasza óta értékesítik, amikor az Európai Bizottság oltalom alatt álló földrajzi jelzéssé nyilvánította az elnevezést. Az oltalom a fehér tölteni való paprikára, a hegyes erős paprikára, a kápia paprikára, valamint a paradicsomalakú paprikára terjed ki.

A magyar cifraszűr olyan kabátféle, amely nemcsak az egyik legszebb magyar népi ruhadarab, de nemzeti szimbólum is. A korábban szürke viselet a XIX. században új életre kelt, díszessé vált, szó szerint “kivirágzott”. A cifraszűr lett a legények kötelező öltözetdarabja esküvőre, sőt egyes helyeken csak cifraszűrben járhattak lányos házakhoz udvarolni.

A legény a cifra köpenyt mintegy véletlenül ottfelejtette az udvarlása helyszínén, és akinek reggelre kiakasztották a szűrét a tornácra, annak más lányos ház után kellett néznie.

Hagyományos fejfák a Kárpát-medencében

Ezek a fejfák a magyarság által hagyományosan állított temetői fa sírjelek. A harcosnak kopjafa “járt”, ami sírhantjába szúrt lándzsájának díszesen faragott tartója volt. A lándzsák eltűnésével mindenkit fejfával búcsúztattak.

Három kiemelkedő nemzeti érték került a Magyar Értéktárba

  • A magyar kocsizás és fogathajtás.
  • A komáromi vár és erődrendszer.
  • A komáromi szekeresgazdák hagyománya

(MTI, Fotó:szallas.hu)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük