Drasztikus áremelkedéseket hozhat az Európai Bizottság klímacsomagja

Nagy István agrárminiszter hangsúlyozta, el kell kerülni, hogy a klímacélok teljesítése élelmiszerár-emelkedést okozzon, mert az még nagyobb terhet jelentene a fogyasztók és a gazdák számára egyaránt. Az ágazat versenyképességének és a gazdák jövedelmezőségének megőrzése érdekében meg kell találni a helyes egyensúlyt az élelmiszerellátás biztonsága, a fenntartható erdőgazdálkodás, a természetvédelem és a klímacélok között – emelte ki a politikus. Hozzátette, Magyarország számára fontos szempont, hogy a 2030-as klímapolitikai célok költségeit ne a lakossággal és a gazdákkal fizettesse meg Brüsszel.
Az agrárminiszter kiemelte, Magyarország elkötelezett a klímavédelem mellett, és tavaly törvénybe foglalta a klímasemlegességi cél elérését 2050-re. Ugyanakkor fontos szem előtt tartani, hogy a mezőgazdasági ágazat kisebb mértékben képes a szén-dioxid-kibocsátás mérséklésére, mint más ágazatok. Az elvárt kibocsátás-csökkentési szint a mezőgazdaságban nem érhető el azzal a sebességgel, ahogy azt a Bizottság javasolja.
Magyarország aggályosnak tartja, hogy a javaslat szerint a mezőgazdasági és erdészeti ágazatnak 15 évvel korábban, már 2035-re el kell érnie a klímasemlegességet, szemben az energia ágazattal vagy a közlekedési ágazattal. A miniszter hangsúlyozta, a helyes egyensúlyt kell megtalálni a mezőgazdasági termelés szinten tartása, a gazdák jövedelmezősége és a klímapolitikai célok között.
Hozzátette, az egészséges élelmiszerellátás stratégiai kérdés, amelyet nem lehet veszélyeztetni. El kell kerülni, hogy a klímacélok teljesítése drasztikus élelmiszerár-emelkedést okozzon, mert az még nagyobb terhet jelentene a fogyasztók és háztartások számára. Kijelentette: készen állunk megvédeni a klímaambíciót, de ésszerű politikát kell kialakítani, felelős módon.

(MTI, Green Policy Center)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük