Több mint 10 megatonnás hatóerő, 5,2 kilométeres tűzgömb és egy 17 kilométer magas gombafelhő – éppen hetven éve, hogy először tesztelték a hidrogénbombát egy csendes-óceáni szigeten.

A magyar atomfizikust, Teller Edét a világ úgy ismeri, mint a hidrogénbomba atyját. Az Egyesült Államokban élő tudós aktívan részt vett azokban a kutatásokban, amelyeknek köszönhetően 1952. november 1-én elvégezték az első hidrogénbomba-kísérletet.

A tesztet az Ivy nevű hadművelet részeként végezték el a Csendes-óceánon, egy Enewetak Atoll nevű szigetcsoporton. A bomba a Mike nevet kapta a megatonna mértékegység után, mérete egy gyárépületével vetekedett. Ez volt az első kísérlet, amellyel a Teller–Ulam-típusú lépcsős fúziós szerkezetet tették próbára. Stanislav Ulam Teller munkatársa volt, aki módosította a magyar szakember eljárását. Az Ivy Mike felrobbantását tartják az első sikeres hidrogénbombatesztnek, a robbanás hatóerejének a nagyobbik része ugyanis a magfúzióból származott.

A robbanás hatóerejét csak megtippelni lehet, de az biztos, hogy elérte a 10 megatonnás értéket, sőt egyes becslések szerint 12 megatonnás is lehetett. A szigeten nagy mennyiségű radioaktív kihullási termék és persze egy gigantikus, 1,9 kilométer átmérőjű és 50 méter mély kráter keletkezett.

A robbanás során egy 5,2 kilométer átmérőjű tűzgömb jött létre, a gombafelhő pedig másfél perc alatt 17 kilométer magasságig emelkedett. Egy perccel később elérte a 33 kilométeres magasságot is, végül 37 kilométeren stabilizálódott.

A robbanás okozta légnyomás és a felkavart tenger hullámai minden növényt kipusztítottak a szigetről. A robbanástól 50 kilométerre lévő hajókat is beborította a radioaktív koralltörmelék, a sziget az esemény után súlyosan sugárszennyezett területté vált. 

A robbanás helyszínén két új kémiai elemet is felfedeztek, amelyeket einsteiniumnak és fermiumnak neveztek el. 

A robbanás utáni pillanatokról fotó és videó is készült:

Forrás és kép: rtl.hu