Pro Urbe Esztergom kitüntetést kapott dr. Körmendy Kinga

Esztergom város történetének felkutatásában betöltött meghatározó szerepe és kimagasló kutatási tevékenységének elismeréséért Pro Urbe Esztergom kitüntetést kapott dr. Körmendy Kinga könyvtáros, kézirattáros, kodikológus. A kitüntetés átadására a Szent Adalbert központban került sor 2021. 08. 23-án. 

A díjazottat Szalai Katalin, az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár igazgatója méltatta.

Dr. Körmendy Kinga könyvtáros, kézirattáros, a középkori latin kódexek szakértője 1945-ben Zalaszentgróton született. A Pápai Református Gimnáziumban érettségizett, és az ELTE Bölcsészettudományi Kar könyvtár-latin szakán folytatta tanulmányait. Mezey László és Csapody Csaba professzorok vezették be a középkori írásbeliség, az ősnyomtatványok és a kódexek világába. 1969-ben latin szakos tanári, illetve könyvtárosi oklevelet szerzett.

Csapody Csaba, az MTA Könyvtára Kézirattárának osztályvezetője alkalmazta klerikális „hátterű” tanítványát, ami a 60-as években nem volt veszélytelen. Alázat, nagy tudás, alaposság: a munkáját így kezdte és végzi ma is, nem törekedett elismerésre, mégis sikeres, értékes tudományos pályát mondhat magáénak.

Kézirattárosként újkori és kortárs tudósok, írók, költők – Pilinszky János, Szabó Lőrinc, Angyal Dávid és Hajnal István – kéziratos hagyatékát dolgozta fel. Neki köszönhető az MTA Kézirattárában őrzött legnagyobb hagyaték, a Széchenyi-gyűjtemény szakszerű rendezése is.

A nagy tudást és szorgalmat kívánó, Budapesthez kötődő munkái ellenére sokat járt Esztergomba és a Főszékesegyházi Könyvtár gyűjteményével kezdett behatóan foglalkozni. A könyvtár  igazgatójával, Dr. Kovách Zoltánnal kitűnő munkakapcsolatot alakított ki, és az akkori viszonyok között fáradtságot vagy akadályt nem ismerve végezte kodikológusi-feldolgozó munkáját. A Bibliotheca sok évszázados történetét számos ponton kiegészítette, újraírta, általa feltárt adatokkal gazdagította. Egyetlen évszám, adat vagy név kedvéért napokat, heteket töltött esztergomi levéltári kutatással. Fáradhatatlan volt, leginkább magával szemben állított magas követelményeket.

Esztergom és az esztergomi gyűjtemények, kutatások iránti vonzódása és lelkesedése egész pályáját végigkísérte. Minden gyűjteményben otthonosan mozgott, minden segítségért hálás volt, együttműködő, nyitott személyiségéből nem a megközelíthetetlen tudós képe rajzolódott ki.

Legjelentősebb műve is esztergomi vonatkozású: a középkori iskolázás történetének feldolgozása a Studentes extra regnum – Esztergomi kanonokok egyetemjárása és könyvhasználata 1183–1543. című művében. A fennmaradt középkori esztergomi kánonjogi kultúra kéziratos tanúit átfogóan és mértékadó módon elemezte a középkori kánonjogtudomány legrangosabb világkongresszusán, aminek megrendezésére Esztergomban került sor 2008 nyarán, és amelynek aktái a Biblioteca Apostolica Vaticana kiadásában láttak napvilágot.

Körmendy Kinga személyében az esztergomi gyűjtemények munkatársai a tudására soha nem féltékeny, a tudományos eredményeket a könyvtárak szolgálatába állító, azokat közzétevő, segítő szándékú kitűnő kollégát ismertek meg, akinek szaktudására, ismereteire mindig önzetlenül számíthattak.

Forrás / Kép: esztergom.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük