Közleményük szerint gyanakvásra ad okot, ha a vállalkozó szerződés nélkül akarja elkezdeni a munkát, ha nincs jelen az interneten, nincsenek ellenőrizhető referenciái, továbbá, ha minden összeg három nullára végződik az ajánlatban, azaz csak nagyjából van kiszámolva, valamint az is, ha nem ad árgaranciát a vállalkozó.

Gyanús, ha a vállalkozó nagyon sürgeti a szerződéskötést a megrendelővel, és ha azt szeretné, hogy magánszemélyeknek utaljanak a megrendelők.

Fontos, hogy a megrendelő tudja, pontosan mit akar és az mennyibe kerül, és célszerű több ajánlatot bekérve kivitelezőt választani. Azt is tanácsolják, hogy az olyan nagy értékű beruházásoknál, mint az energetikai korszerűsítés, a megbízó keressen fel egy mérnököt, aki több megoldást ajánlhat.

Bevett gyakorlat, hogy a csalók vevőcsalogató alacsony árat mondanak a megrendelőnek, de nem jelzik, hogy mit nem tartalmaz az ajánlat. Sok vállalkozó pedig „elfelejti” megemlíteni az ajánlatban az áfát.
Az NBT azt javasolja, készüljön papíralapú szerződés a munka megkezdése előtt, amelyben a felek tisztázzák a részleteket.

Az építőipari csalókról szóló összefoglaló az áldozattá válás megelőzését célzó tanácsokkal az NBT internetes oldalán, a http://bunmegelozes.hu/koklerek/ oldalon olvashatók.