Vologyimir Zelenszkij ukrán elnök hétfő este a közösségi oldalán háborús szózatot intézett a néphez, és azt mondta, hogy ő is tud a szerdai támadás tervéről, amit nagyon is komolyan vesz.

Február 16-át, a támadás lehetséges napját munkaszüneti nappá, a Nemzeti Egység napjává nyilvánította hétfő este. Az országot szerdáig fellobogózzák és felkészítik a harcra. Az elnök felszólította az épp külföldön tartózkodó közszolgákat, hogy 24 órán belül térjenek haza.

Az ukrán parlament nem tudta megtartani a hétfői ülését, mert a több mint 400 képviselőből csak 24 jelent meg. A rendkívüli állapot bevezetéséről kellett volna dönteniük. Pletykák szerint nagyon sok képviselő külföldre menekült.

Az orosz katonai gyűrű Ukrajna körül egyre nagyobb. Egyre több ország hívja vissza állampolgárait az országból, bezárt az Egyesült Államok kijevi nagykövetsége is. A nyugati biztosítók már nem fedezik az Ukrajna légterében repülő vagy ott leszálló gépeket, és számos nyugati kormány is arra figyelmeztette a légitársaságokat, hogy kerüljék el Ukrajna légterét.

Orbán Viktor szerint is el kell kerülni a háborút – a miniszterelnök azután nyilatkozott, hogy telefonon egyeztetett az Európai Tanács elnökével az orosz–ukrán válsághelyzetről. Leszögezte, hogy a háború elkerülése mindannyiunk érdeke. Kifejtette, hogy ez magyar érdek is, mivel háború esetén százezerszám, akár milliós nagyságrendben érkeznének menekültek Ukrajnából, és ez alapjaiban rajzolná át Magyarország politikai és gazdasági helyzetét. Hozzátette ugyanakkor, hogy„Háborús végkifejlet esetén is rendelkezünk megfelelő forgatókönyvvel és akciótervvel”. 

Orbán Viktor egyben kijelentette, hogy Brüsszel stratégiáját elhibázottnak, az Oroszország elleni szankciókat zsákutcának tartja. Közölte, mivel az EU külpolitikáját nem tudják megváltoztatni, kidolgoztak egy magyar modellt: az ország NATO- és EU-tag, közben kiegyensúlyozott politikai viszonyt, gazdasági kapcsolatokat ápol Oroszországgal.

Közben elkészítette az orosz diplomáciai tárca a viszontválaszt Washingtonnak és a NATO-nak az orosz biztonsági garanciaigényekre adott reagálásokra – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter. Lavrov szerint a biztonság oszthatatlansága elvének értelmezésére vonatkozó orosz kérésre beérkezett válaszok „elégtelenek” voltak, mindössze a NATO főtitkárától és az európai külpolitikai szolgálat diplomáciájának vezetőjétől érkezett válasz, melyben a párbeszéd folytatását és a feszültség csökkentését kérik.

Közölte, hogy Washington nemet mondott a Moszkva által felvetett három kulcskérdésre, arra, hogy a NATO ne folytassa keleti terjeszkedését, ne telepítsen csapásmérő eszközöket az Oroszországgal szomszédos területekre, és hogy a szövetség katonai konfigurációja térjen vissza az 1997-es álláspontokhoz, amikor aláírták a NATO és Oroszország alapmegállapodását.

(MTI, Magyar Nemzet)