Szabó Magda-novellát és Janus Pannonius-verset is elemezniük kell az érettségizőknek
Egy Szabó Magda-novellát, egy ismert Janus Pannonius-költeményt és egy Juhász Gyula-verset kaptak a diákok a középszintű magyarérettségi második részében.
A középszintű feladatsor második részében két feladat közül választhatnak a diákok: vagy egy megadott művet elemeznek, vagy két művet/műrészletet hasonlítanak össze. A szöveg mindkét feladatban lehet lírai alkotás, szépprózai mű vagy műrészlet, drámarészlet – igaz, a diákok minden évben arra számítanak, hogy az első választható feladatban egy novellát kell majd elemezni. Idén sem kellett csalódniuk, egy Szabó Magda-novelláról írhatnak esszét.
A novellák, költemények, balladák bármelyik korszakból, szerzőtől származhatnak, nincs semmilyen tematikai vagy műfaji kötöttség – fontos, hogy a kétszintű érettségi rendszer bevezetése óta nem kell ismert művet kapniuk a diákoknak, bár az elmúlt években többször került olyan vers a feladatsorban, amely a tananyag része. Akármelyik feladatot is választják az érettségizők, egy 400-800 szavas esszét kell írniuk 150 perc alatt.
József Attila, Arany János, Tóth Árpád
Van azonban néhány szerző, akinek a műve viszonylag gyakran előfordul a középszintű feladatsorban. Ilyen például József Attila, akitől például három egymást követő évben – 2017, 2018 és 2019 májusában – is elemezhettek egy-egy verset a vizsgázók. De gyakran téma Tóth Árpád és Arany János is (tavaly májusban például Arany János Epilogus és Tóth Árpád Gyopár című verséről lehetett összehasonlító elemzést írni), sőt Berzsenyi Dániel, Vörösmarty Mihály és Radnóti Miklós műveiből is gyakran szemezgetnek az írásbeli összeállítói.
Sok diák egyébként előre eldönti, hogy az első esszéfeladatot választja majd – az ugyanis szinte minden évben egy novella elemzését kéri a vizsgázóktól, a novellaelemzés módszertana pedig abszolút megtanulható. Szabó Roland, a budapesti Szent István Gimnázium magyar-történelem szakos vezetőtanára szerint a novellaelemzésnek van egy megtanulható metodikája (ki kell térni például az elbeszélő kérdésére, a műfaji sajátosságokra), ráadásul egy novellának kevesebb metaforikus értelmezése lehet. Ezzel szemben az összehasonlító elemzés alapja mindig két vers, „ott rengeteg műfaj van, és az értelmezési lehetőség is szerteágazó, egy adott versnek többféle értelmezése is lehet”.
A novellaelemzés népszerűsége mögött egészen egyszerű okok is állhatnak – ebben az esetben mindössze egy mű értelmezésére kell koncentrálni, míg az összehasonlító esszénél két művet kell elemezni, és össze is kell azokat hasonlítani a feladatban megadott szempontok alapján.
Forrás: eduline.hu
Kép: MTI
